Afrika-politika szimpózium

„Afrika megsegítése, a magyar jelenlét Afrikában és a nemzetpolitika nem ütik, hanem inkábbsegítik egymást” – nyilatkozta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, 2010. szeptember 13-án megrendezett Afrika-konferencián Dr. Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára. Az egyetem Afrika Kutatóközpontja és a Magyar Külügyi Intézet által szervezett egész napos tanácskozáson a kormányzatban Afrikával, a fejlesztéspolitikával és a globális kérdésekkel foglalkozó munkatársak, valamint Afrika szakértők, diplomaták, civil szervezeti képviselők nagy számban vettek részt.

Az összefoglalót tartó államtitkár kiemelte, hogy soha nem volt arra példa, hogy a külügyi vezetésben„globális ügyekkel” foglalkozó magas rangú pozíciót jelöljenek ki. Legfontosabb feladataként nevezte meg azt, hogy szükséges megalapozni a magyar külpolitika globális szemléletét, és ebben Afrikának természetes helye kell, hogy legyen. A hétfői találkozó a Magyarország hosszú távú Afrika politikájának megalkotását elősegítő konzultáció-sorozat első állomása volt. A pécsi szervezők részéről Dr. Tarrósy István egyetemi adjunktus, Afrika-kutató hangsúlyozta annakszükségét, hogy az elmúlt évek eszmecseréi, konferenciái után eljött az idő, hogy a kormányzat valóban felismerje a hatodik éve EU-tag Magyarország afrikai kontinensen meghatározható jelenlétének fontosságát, és megalkosson egy hosszú távon, az ország számára reális célokkal operáló,a nemzeti érdekeket figyelembe vevő, hasznosítható Afrika-stratégiát.

Ehhez a kutatói szféra, a szakértők mindennemű segítséget felajánlanak, és kritikai szemlélettel igyekeznek megfogalmazni a társadalom egésze számára vállalható „magyar álláspont-javaslatokat”. Az ELTE docense, Dr. Búr Gábor a hazai afrikanisztikai oktatás fejlesztése kapcsán húzta alá annak fontosságát, hogy a stratégiai gondolkodásnak azt is elő kell mozdítania, hogy álljon rendelkezésrehazánkban is az „afrikai tudásoknak” minél gazdagabb tárháza. Ehhez kapcsolódóan, Dr. Fodor Erika, a Külügyminisztérium szakmai főtanácsadója gondolatát követve a tanácskozás résztvevőiegyöntetűen fogalmazták meg egy tudás-mátrix, tudás-trezor létrehozását, amely az Afrikára vetítettmagyar kapacitásokat, valamint a különböző szereplők, így a civilek, a gazdasági élet szereplői,  a kormányzat, az egyetemek, stb. érdekeinek térképét is összefogja. Az intenzív vitákkal tarkított konferencián a szakemberek megtárgyalták az afrikai kontinens problémáira adható lehetséges magyar válaszok tekintetében többek között az afrikai demokráciaépítéskérdését és a magyar demokrácia-tapasztalatok átadásának formáit, az afrikai élelmiszerpiaci helyzetetés a magyarországi mezőgazdasági technológiák exportálásának lehetőségét, az afrikai egészségügyi helyzetet és a magyar szerepvállalások hozadékát, továbbá az afrikai fejlesztések kapcsán a hazaiüzleti szféra bevonásának esélyeit, az EU-s finanszírozási keretek kiaknázásának lehetőségeit.

Ezutóbbi kapcsán Makkay Lilla, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési és Humanitárius Segítségnyújtási Főosztály vezetője aláhúzta, hogy a magyar szereplőknek el kell sajátítania az európai pályázati logikát, referenciákat és speciális tudást kell szerezniük, amellyel később nagyobb tendereket is elnyerhetnek. Ehhez az első lépés a nemzetközi konzorciumokmunkájába való partneri bekapcsolódás, az Afrika tekintetében hatalmas tapasztalatokkal rendelkező nyugat-európai szereplőktől a lehetséges tudások átvétele. A gazdasági jelenlét kapcsán Dr. Ternák Gábor, a PTE Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára kiemelte az afrikai kontinens irányából Európára nehezedő migrációs nyomást és az ehhez kapcsolódó fenyegető egészségügyi tendenciákat, amelyre nekünk is felkészültnek kell lennünk: fel kell tudnunk ismerni a számunkra ismeretlen betegségeket is, tudnunk kell ezeket gyógyítanunk, esetleges terjedésüket megelőznünk. „Ha pedig kinti jelenlétünkkel, tudásunkkal és munkánkkal bizonyíthatóan hasznára vagyunk az afrikai közösségeknek, ezen keresztül egyéb kapcsolatok, példáula gazdaságban, is indulhatnak” fogalmazott a professzor. A konferenciát követően a pécsi Afrikai Kutatóközpont, a Magyar Külügyi Intézet és a Külügyminisztérium Stratégiai Tervező Főosztálya egy összefoglaló anyagot készít, amelynek vitájára még idén sor kerül Budapesten.

Kapcsolódó anyagok:

  • Afrika Kutatóközpont (c) minden jog fenntartva